Farsang
A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Az iskolai farsangra a diákok gyönyörű díszítéseket készítettek.
Először az egyéni jelmezverseny kezdődött. Érdekesebbnél, érdekesebb jelmezek voltak. Ezt követően a jelmezes táncverseny jött, majd az osztályok öltöztek be és egy kisebb műsort adtak elő. Ezután a tanárok strucc tánca következett, neonfényben. A tombola nagyon elhúzódott, de ebben az évben volt a legtöbb és legértékesebb nyeremény, még egy kétszemélyes hétvégét is lehetett nyerni, az Abacus felajánlásával. Továbbá sok tortát, kisebb nyereményeket is szerezhettek a tombolások. Természetesen, mint minden évben büfé is volt. A büfében lehetett kapni hamburgert, hot-dogot, süteményeket, szendvicseket, innivalót. A tombola után negyed kilencig buli következett. A zenék a legjobbak voltak!